Magyarországéhoz hasonló migrációs politikát választanak az európai kormányok – mondja a görög szakértő

A szerző Gönczi Róbert, a Migrációkutató Intézet elemzője. 

Maria Vlachadi, a Krétai Egyetem Politológiai Tanszékének oktatója az MCC Migrációkutató Intézet panelbeszélgetésére érkezett Budapestre. A szakértőt a görögországi migrációs helyzeten túl a határvédelemről, a görög–török kapcsolatokról és a civil szervezetek munkájáról is kérdeztük.

***

Görögország sokáig a nyitott határok elvét követte a migrációban. Ez mostanra a korlátozás irányába mozdult el. Mi váltotta okozta a fordulatot?

Ez egy összetett változás. Görögország történelmileg tranzitország volt, és valóban nyitottabb hozzáállást tanúsított, különösen, mivel mi magunk is kibocsátó ország voltunk. Azonban a válság évei során – főként 2013 és 2016 között – tömeges menekülthullám érte el az országot, elsősorban Szíriából. Az áramlatok mértéke és intenzitása új helyzetet teremtett, és Görögországot, valamint az EU-t strukturáltabb, biztonságorientáltabb migrációs politika felé tolta. Ez az átalakulás a nemzetközi környezet változásaival is összefügg: köztük a közel-keleti konfliktusokkal, Trump újraválasztásával és az uniós politikák elmozdulásával. Ma már nemcsak menekültekről van szó, hanem szabálytalanul érkező és gazdasági migránsokról is – Afrikából és Afganisztánból egyaránt. Megkülönböztetésük politikai szempontból kulcsfontosságú. Az EU új migrációs paktuma is ezt az új valóságot tükrözi: egyszerre kiván biztonságot garantálni a migránsoknak és a befogadó társadalmaknak.

Kréta már nemcsak tranzitpont, hanem célállomássá is vált is. Milyen tényezők állnak emögött?

Valóban, Kréta korábban többnyire kívül esett az érkezési útvonalakon, főleg az erős turizmus miatt. Azonban az utóbbi időben a mediterrán térség fejleményei, a regionális turbulencia, és az olyan kedvező helyi adottságok, mint a gazdasági stabilitás és a kulturális tolerancia, vonzó célponttá tették. 2025 elején több mint ötezer érkezést regisztráltunk Görögországban és Cipruson. Kréta vendégszerető hagyományai, enyhe éghajlata és szoros társadalmi kohéziója miatt ideális helyszínnek számít. Ugyanakkor ez az új szerep új kihívásokat is hoz: nagyobb nyomás nehezedik az erőforrásokra, tervezni kell az új befogadó központokat, és számolni kell a társadalmi feszültségekkel is. Stratégiai válaszok kidolgozása szükséges, amelyek összehangolják a helyi lakosság, a turizmus és az emberi jogok érdekeitszempontjait.

Hogyan reagált Kréta a migráció okozta társadalmi feszültségekre?

A társadalmi feszültségek főként akkor jelennek meg, ha a lakosság nincs felkészülve a változásokra. A görög kormány igyekszik enyhíteni a terheket azzal, hogy egyes érkezőket áthelyez a szigetekről a szárazföldre. Komoly törekvések zajlanak annak érdekében, hogy a turizmus zavartalanul működjön, miközben új humanitárius kihívásokkal nézünk szembe. A geopolitikai helyzet is bonyolult, hiszen: egyensúlyozni kell a Törökországgal fennálló kapcsolatokban, kezelni kell a szabálytalan migrációs áramlatokat és a biztonsági kérdéseket. 

Tanít a görög Parti Őrség tisztképző iskolájában is. Melyeik a legfőbb kihívások a tengeri határvédelemben?

A Parti Őrség Akadémiáján végzett oktatómunka révén közvetlen rálátásom van a kihívásokra. A tengeri térség rendkívül összetett – Görögország több mint négyezer szigettel rendelkezik, és a Földközi-tengeren nem mindenhol egyértelmű,hogy hol húzódnak a tengeri határok. A Parti Őrség alapvető szerepet játszik a jogérvényesítésben, a mentőakciókban és a szabálytalan migráció kezelésében. A fiatal tisztek nemcsak technikai, hanem politikai és szociológiai ismereteket is kapnak, ugyanis egyensúlyozniuk kell. Hhumanitárius felelősségük és nemzetbiztonsági feladataik között. Egyre nő az igény a technológiai fejlesztésekre, a regionális együttműködésre és a jogi egyértelműségre.

Civil, köztük nemzetközi szervezetek aktív szerepet vállalnak a tengeri műveletekben. Segítik vagy akadályozzák a határvédelem munkáját?

Az együttműködés kulcsfontosságú. Számos NGO nyújt létfontosságú támogatást, úgy mint – humanitárius segítséget, egészségügyi és pszichológiai ellátást, integrációs programokat. Gyakran pótolják az állami válaszlépések hiányosságait. Ugyanakkor aggályok is felmerültek: egyes szervezetek válsághelyzetben jöttek létre, és nincs megfelelő szabályozásuk. Előfordul, hogy elvonják a figyelmet a nemzeti prioritásokról, vagy feszültséget okoznak. Az NGO-k miatt nagyobb felügyelet szükséges, de összességében jelentős a hozzájárulásuk az emberi jogok védelméhez és a válságkezeléshez.

Hogyan látja Törökország szerepét a görög határvédelem szempontjából? Partner vagy kihívó?

Mindkettő. A jó szomszédi viszony elengedhetetlen, különösen egy olyan érzékeny régióban, mint a Kelet-Mediterráneum. Törökország milliókat fogadott be, és belső nyomás alatt is áll. Az EU és Törökország közötti megállapodás célja az áramlatok kezelése volt, de az eredmények vegyesek. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy Törökország az EU-val, az Egyesült Államokkal és Oroszországgal is lavíroz. Időnként előfordulnak provokációk vagy a megállapodások megszegése, például Ciprus esetében. 

A migráció elsősorban biztonsági vagy humanitárius kérdés?
Tagadhatatlanul mindkettő. A migráció alapvetően humanitárius kérdés, hiszen – kiszolgáltatott emberekről van szó, akik konfliktus vagy szegénység elől menekülnek. 

 A Krétai Egyetemen, amelyek rámutatnak arra, hogy Eegyszerre szükséges a humanitárius érzékenység és a stratégiai, jogilag szabályozott határigazgatás. Nemzetközi együttműködésre van szükség – az EU-val, Afrikával és más globális szereplőkkel, – hogy kezelni tudjuk az okokat és igazságosabban irányítsuk a migrációt.

Magyarország határozott álláspontot képvisel a határvédelemben. Hogyan látja a magyar kormány erőfeszítéseit?
Magyarország álláspontja sokat változott. Emlékszem, amikor Marsai Viktor professzor Krétán járt, és egyetemi előadásán hangsúlyozta: „nem vagyunk rosszfiúk.” 

Magyarország a legális migrációs csatornák hangsúlyozására és a nemzetbiztonság védelmére helyezi a hangsúlyt, az EU is egyre inkább támogatja ezeket a törekvéseket. A magyar modell része a technológiai határvédelem, a gyorsabb menekültügyi eljárások és a jogi reformok. Magyarország már nem különutas, hanem egy szélesebb uniós trend része lett: a 2024–2029-es stratégiai időszak középpontjában a közös védelem, a demográfiai stabilitás és a gazdasági fenntarthatóság áll – ezzel az EU törekvései egyre inkább Budapesthez igazodnak.

Nyitókép: Görögország, Malakasa menekülttábor: Bernd von Jutrczenka/dpa/AFP
 

***